 Bejelentkezés |
|
|
 Felhasználók |
Online vendégek: 1
Online tagok: 0
Regisztráltak: 17
Legújabb tag: szekrenyes31
|
|
| A polgárőrség megalakulása |
A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, majd a rendszerváltáskor megkezdődött és viszonylag gyorsan végbement a politikai intézményrendszer átalakulása, kinyíltak a határok, az óvatos elő-privatizációt felváltotta a vállalkozások gyors elszaporodása, ugyanakkor a szabadságot többen összetévesztették a szabadossággal. A jelentős gazdasági és társadalmi átalakulásnak, számos kedvezőtlen következménye lett, amely magával hozta a társadalmi rétegek eltávolodását, a szociális létbizonytalanságot és sajnálatos következményét, a bűnözés növekvő tendenciáját. A rendőrség és az igazságszolgáltatás elbizonytalanodott, törvényvákuumok keletkeztek, többször indokolatlan közkegyelmet vezettek be. A bűnözők felbátorodtak, valamint a határok átjárhatósága lehetővé tette a bűnözés importját is.
Az elkövetett és ismertté vált bűncselekmények száma nem egészen két év alatt megduplázódott. Megjelentek az addig, csak a külföldi híradásokból ismert különböző, a társadalomra, az állampolgárok biztonságérzetére negatívan ható bűnözési formák (szervezett bűnözés, terrorizmus, kábítószer- és embercsempészet). A bűncselekmények közül is a lakosságot legjobban irritálók száma növekedett a legnagyobb mértékben. Ezek közül is kiemelkedtek a gépjárművek és a lakások ellen, továbbá a közterületeken elkövetett garázda cselekmények. Látványosan emelkedtek az utcai támadások, a közintézmények, iskolák, hivatalok, és - az árrobbanás egyenes következményeként - a kereskedelmi egységek ellen elkövetett bűntettek és a súlyos szabálysértések.
A lakosságot is, és ami a nagyobb baj volt, a rendőrséget is váratlanul és felkészületlenül, sokkszerűen érte mindez.
A lakosság úgy érezte - és nem indokolatlanul -, hogy a közbiztonság összeomlott. A sokk szerencsére nem tartott sokáig. Beindult a lakosság természetes önvédelmi reflexe, amelynek következményeként egy adott lakóterületen - szinte magától - megszerveződött, hogy sötétedés után elmentek a gyerekekért az iskolába, a buszmegállóba, az egymást ismerő szomszédok egyeztették ki, mikor viszi sétálni a kutyáját stb.
Ez volt a kezdet. Ezután a rendszeres találkozások, közös séták tervszerűvé és rendszeressé váltak, és egyre több bűnelkövetőt értek tetten ezek a “baráti őrjáratok”.
A törvényi szabályozás és a múlt
(1989. II. tv. az Egyesülési Jogról 1.§.) tette lehetővé, hogy ezek a csoportok hivatalosan is működhessenek, azaz bejegyzett egyesületekké váljanak.
Ezek az egyesületek vállalták, hogy tevékenységükkel segítik a rendvédelmi szervezetek munkáját, ezáltal maguk is részesei válnak egy ún. "tisztogatási feladatnak", amely a bűnözési tendencia visszaszorítását tűzte ki célul. Így alakult ki a polgárőr mozgalom, amelynek alapvető feladata lett a bűncselekmények megelőzése.
A mozgalom alapjául a széleskörű társadalmi összefogás, a lakókörnyezethez való ragaszkodás, és a saját és mások életfeltételeire kedvezőtlenül ható jelenségek ellen irányuló, közös fellépés szolgált.
1991-ben a rendőrség is felismerte, hogy társadalmi segítség nélkül nem megy. Ebben az időpontban már az országban 223 ismert un. társadalmi önvédelmi szervezet működött.
Az akkori rendőr-főkapitány Dr. Szabó Győző kezdeményezte, hogy hívjanak össze egy tanácskozást, amely ezeknek a szervezeteknek nyújt lehetőséget arra, hogy elmondhassák hogyan dolgoznak, és mi okozta “összeverődésüket”. Ezen a márciusi tanácskozáson vetődött fel, hogy az egymástól eddig elszigetelten működő szervezetek hozzanak létre egy szövetséget, amely érdekeiket képviseli, ugyanis ezeket a kezdeményezéseket a politika mondvacsinált politikai aggodalommal figyelte. A rendőrség pedig gyanakvással, presztízsét féltve fogadta.
1991. április 24-én ilyen előzmények után alakult meg az ÖSZOSZ (Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége), majd még ez év novemberében a közgyűlés a nevét a sokkal kifejezőbb ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG-re (OPSZ) változtatta, elnökének Dr. Kopácsi Sándor ny. rendőrtábornokot választotta meg. Ekkor az országban már több mint húszezer polgárőr dolgozott közvetlen lakókörnyezetének közbiztonsága érdekében. A kezdetekkor folyamatos támadásoknak volt kitéve a szervezet. A bizalmatlanság oka az volt, hogy néhány politikus úgy értelmezte a mozgalmat, mint a munkásőrség, vagy az önkéntes rendőrség utódszervezetét. Nem hitték el, hogy a polgárőrségeknek nincsenek hátsó politikai szándékaik, nem hitték el, hogy vannak még emberek, akik önzetlenül hoznak áldozatokat a köz érdekében. Ezek a politikusok úgy alkottak véleményt, hogy nem voltak tisztában a polgárok szándékaival, nem is voltak kíváncsiak a véleményükre, egyszerűen eldöntötték, hogy úgy van ahogy ők gondolják. Később az eredmények bizonyították, hogy ez a mozgalom nem a hatalomért, hanem a nyugalomért szállt ringbe. Budapesten évente átlagosan három és félezer tettenérést mondhatunk magunkénak, ezek többsége úgy történik, hogy nincs a közelben rendőr. Ebből következik, hogy ezek az ügyek már nem ismeretlenes ügyek, a kár is általában csak rongálási kár nagyságrendű.
Összefoglalva: a polgárőrmozgalom egyszerre több fronton is kénytelen volt helyt állni. Meg kellett küzdenie a rendőrség presztízsféltésével, gyanakvásával, meg kellett küzdeni a mindenkori helyi és parlamenti hatalom bizalmatlanságával, és meg kellett küzdeni a vállalt feladattal: a bűncselekmények megelőzésével, és - néha a szó fizikai értelmében is - a bűnözőkkel.
Mindezt olyan körülmények között, hogy a polgárőr egyesületi tagdíjat fizet, saját zsebéből tankol a saját autójába, és azzal megy lakóterületére járőrözni. A polgárőr nem válogat. Ha annak a politikusnak az értékeit, személyét fenyegeti támadás, aki előző napon nyilatkozott úgy, hogy nem kell ez a gyanús szervezet, nem fordít hátat az eseménynek, hanem megfogja a bűnelkövetőt, vagy éppen jelenlétével csak elriasztja, megakadályozza a tett elkövetésében.
A polgárőrség jelene
Ma már más a helyzet. A rendőrséggel együttműködési szerződése van a BPSZ-nek, a kerületi rendőrkapitányságok állománya és vezetése számít a társadalmi segítségre. Az ORFK-n BRFK-n egyaránt intézkedések születtek az együttműködést szabályozva. Mindez köszönhető annak, hogy a négy évet késett Rendőrségről szóló 1994 évi 34. Tv. végre törvényileg is elismerte, hogy létezik társadalmi bűnmegelőzés Magyarországon. A budapesti polgárőrségek helyzete az elmúlt másfél évben sokat javult, de még mindig komoly problémákat okoz az alulfinanszírozottság és a megfelelő publicitás hiánya. Vannak kiemelkedő önkormányzatok - ilyen pl a IX. kerület -, amelyek milliós nagyságrendű támogatást adnak a kerületükben működő polgárőrségeknek, és vannak akik semmilyet.
A BPSZ szlogenje megalakulásakor némi kis malíciával az volt:
"Míg a rendőrség szolgál és véd, mi szolgálunk és védekezünk."
Ma már joggal más a mozgalom igazi jelszava:
"Polgárőrség, Önkormányzat, Rendőrség, együtt a biztonságért."
A szövetséggé alakulás dinamikus fejlődést hozott mind létszámban mind szakszerűségben. Megalakultak a megyei polgárőrszövetségek, köztük 1993-ban a fővárosban a BPSZ, a Budapesti Polgárőr Szervezetek Szövetsége. Országosan 1100 egyesület több mint 40 ezer tagja munkálkodik a közbiztonságért, ebből a Fővárosban 2500 fő 47 egyesületben.
A polgárőrségek feladata, az elmúlt években jelentősen kibővült, a vagyonvédelemmel, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a kábítószerfogyasztás visszaszorítására és a közlekedés biztonságának javítása érdekében végzett közreműködő tevékenységgel.
Az eredményességről
A BPSZ tagszervezetei 1999-ben háromezernél több bűnelkövetőt értek tetten, tizenkét esetben nyújtottak segítséget rablás vagy támadás áldozatának, tizenegy elveszett gyermeket találtak meg, száznál többször segítettek súlyos baleseteknél, negyvenöt lopott gépkocsit találtak meg, négy esetben olajszőkítőket lepleztek le. Ezernél több jelzést adtak közterületi anomáliákról.
Miből, mennyiért...?
Hétköznap naponta átlag kerületenként 1,3 gépkocsi, hétvégén (pénteken és szombaton) átlag összesen 5,6 gépkocsi és legénysége teljesített járőrszolgálatot saját kerületében.
Ebből következik, hogy egy budapesti egyesület 1 hónapban 48,4 gépkocsival állt rendelkezésre. Ez 34 egyesület esetében 1646 gk. egy hónapban.
Így átlagban 10 hónap alatt, ha csak 22 kerülettel számolunk 16460 gépkocsival dolgoztak a Szövetség tagszervezetei.
A kerületi polgárőrségek területükön, alkalmanként és gépkocsinként 83,8 km-t autóztak. Ez tíz hónapra vetítve 1.379.348 km. gk. futást jelent.
Ez kilenc literes átlagfogyasztást és 102 Ft-os átlag üzemanyagárat tekintve (jók vagyunk a benzinárhoz) 124.141 liter üzemanyag elfogyasztását és 12.662.382 Ft költséget jelent.
Ugyanez az összeg 2000-ben - 240 Ft-os árat figyelembevéve, azonos fogyasztás mellett - 29,7 millió Ft-ot jelent!
Mindebből következik, hogy tíz hónap alatt minden kerület átlagban 575.562 forintot költött csak üzemanyagra.
Összesítve tehát 1999-ben a BPSZ tagszervezeteinek gépkocsizó járőrei megtettek 1.379. 348 km-t, elköltöttek üzemanyagra 12.662.382 forintot, amelynek átlag harminc százalékát, vagyis 3.987.146 forintot saját zsebből fizettek, amely azt jelenti, hogy csak üzemanyagra az egyes polgárőrök, 2847 forintot fizettek be. Ez havonta 285 forintot jelent a tagdíjon felül.
Munkaórában kifejezve átlagban naponta és szolgálatonként hétköznap 3 hétvégén 5-5 fő 8 órát töltött járőrözéssel.
Ez 47 egyesületet figyelembe véve 45.550 társadalmi munkaórát jelent. (Mellesleg jegyzem meg, hogy ha ezt átszámoljuk 150 forintos bruttó órabérre 8 millió forintot meghaladó összeget jelentene plusz a járulékok TB stb...).
A BPSZ alapszabálya
A Budapesti Polgárőr Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban: BPSZ), a Budapesten és az agglomerációban törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesületek területi szövetségeinek érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekérvényesítő és tájékoztatási szövetsége, amelyet a
tagszervezetei önkéntes társulásukkal hoztak létre.
A BPSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat.
A BPSZ céljai és feladatai
A közrend és közlekedésbiztonság, a bűncselekmények megelőzése és a baleset-megelőzés, az államhatár őrizete, határrend fenntartása, a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a környezetvédelem érdekében önkéntes társadalmi tevékenységet kifejtő szervezetek, a polgárőr egyesületek és ezek fővárosi és agglomerációs regionális szövetségei tevékenységének összefogása, rendszeres és hatékony működésének támogatása.
A polgárőr szervezetek (a továbbiakban együtt: Polgárőrség) tevékenységéhez nélkülözhetetlen egységes jogi szabályozás és jogi védelem kialakításának és alkalmazásának elősegítése. Érdekeik képviselete és védelme minden fórumon a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével összhangban.
A bűnalkalmak korlátozásával az ismertté vált bűncselekmények számának mérséklése, a közbiztonság javítása, a lakosság és a bűnüldöző, valamint a rendvédelmi szervezetek közötti bizalom és együttműködés erősítése.
A társadalmi munkában végzett bűnmegelőzési, közbiztonsági, határőrizeti, megelőző vagyonvédelmi, a gyermek- és ifjúságvédelmi, baleset-megelőzési és a környezetvédelmi tevékenység, valamint a Szomszédok Egymásért Mozgalom (a továbbiakban: SZEM) népszerűsítése, az e tevékenységekre vonatkozó ajánlások, javaslatok véleményezése, kidolgozása és közvetítése a tagszervezetekhez;
A BPSZ és a Polgárőrség céljait megvalósító szervezetek munkáját elősegítő információk:
-> jogszabály-változtatások,
-> működési környezet változtatásai,
-> módszertani ajánlások és útmutatók,
-> bűnmegelőzési feladatok változásai
-> egyéb, a működéssel és a feladatokkal kapcsolatos megoldások közvetítése,
-> nemzetközi tapasztalatok, módszerek, ajánlások honosítása, népszerűsítése;
-> Külföldi, azonos profilú szervezetekkel, szövetségekkel kapcsolat létesítés és a kapcsolatok folyamatos ápolása;
-> Szakmai konferenciák, továbbképzések szervezése, lebonyolítása, segédletek kiadása, terjesztése;
-> A rendőri és rendvédelmi szervekkel, valamint a helyi (települési) önkormányzatokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásának elősegítése, a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és együttműködés erősítése;
-> A Polgárőrség általános érdekvédelme.
A Polgárőrség egyértelműen párt semleges szervezet, olyannyira, hogy az alapszabályunkban külön és kiemelten elhatárolódunk mindennemű pártpolitikától. Lehetne úgy is fogalmazni, hogy a Polgárőrségeket akár a demokrácia modelljeként is említhetnénk, ugyanis sokféle rendű, rangú, politikai meggyőződésű, nemű emberek alkotják, akik azonban egy sarkalatos dologban egyetértenek: a közrend és közbiztonság nélkül sem gazdasági, sem politikai rendszer nem létezhet.
A polgárőrségekben társadalmi munkában dolgozó idősek és fiatalok egyaránt felismerték a kor kihívását, tudomásul vették, hogy az állam – legyen az bármilyen színű kormánnyal fémjelzett is – éppen nyitottsága, demokratikus volta következtében sehol a világon nem tudja egyedül megoldani a közbiztonság kérdését.
A rendszerváltás után a lakosságot legjobban irritáló bűncselekmények száma növekedett a legnagyobb mértékben. Ezek közül kiemelkedtek a gépjárművek és lakások ellen elkövetett cselekmények, továbbá a közterületeken elkövetett garázda, a köznyugalmat súlyosan sértő események. A lakosság természetes önvédelmi reflexe, amelynek következményeként egy adott lakóterületen megszerveződtek az önvédelmi csoportok.
Ez volt a kezdet!
Az 1989. évi II. Tv. Az egyesülési jogról lehetővé tette, hogy ezek a csoportok törvényesen is egyesületekbe tömörüljenek. 1991-ben a Rendőrség felismerte, hogy társadalmi segítség nélkül nem megy. Ebben az időpontban az országban már 223 ismert un. társadalmi önvédelmi szervezet működött. Az akkori rendőr-főkapitány Dr. Szabó Győző kezdeményezte, hogy hívjanak össze egy tanácskozást, amely ezeknek a szervezeteknek nyújt lehetőséget arra, hogy tapasztalatot cseréljenek.
1991. és 1994. év között jelentős fejlődésen mentek át a polgárőr szervezetek. Ezen évek alatt egyértelművé vált, hogy a polgárőrségek nem politizáló, pártoktól valóságban is független egységei a társadalomnak, melyek olyan emberekből tevődtek össze, akik közvetlen lakókörnyezetükben a nyugalomért és a rendért , a biztonságért szálltak harcba. Ott ahol polgárőrség működött, érezhetően nagyobb volt a polgárok biztonságérzete, kevesebb vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak.
|
|
|
Navigáció
Partnereink
